Edmond Bordeaux Székely

Az esszénusok ismeretlen könyvei

A könyv az arámi nyelven íródott világhírű Esszénus Béke Evangélium második könyve. Az eredeti arámi és héber nyelvből fordított gyönyörűen illusztrált könyv negyven év állhatatos munkásságának eredménye. Mindazokhoz szól, akik türelmesen vártak a huszadik század szellemi sivatagában az ígéret földjére, az első könyv folytatására. „Három út vezet az Igazsághoz. Az első a tudaté, a második a természeté, a harmadik a múlt generációk felgyülemlett tapasztalatain alapszik. Beláthatatlan idők óta az ember és az emberiség mindhárom utat követi.”

Csapdába estem a csapda én vagyok…

Szentesy Zsuzsa

"A Jelenések könyvében leírt rémes víziókat természetesen szimbolikusan kell értenünk. Az Ítélet napján eljövendő „pokol" hatalmas tátott szájával, a földrengés, a tűzáradat, ami után nem marad csak hamu és korom, az elsötétedett Nap és Hold, a kiszáradt folyók, stb., a „felháborodott" Isten haragjának következtében jön el az emberek fiaira, amit ők maguk hoznak saját magukra azzal, hogy elfordultak a Szent Törvénytől.

Legtöbbünk életét a világi dolgok utáni hajsza, tülekedés, élvhajhászás, harácsolás, önzés, gyűlölet, hazugság, stb. tölti ki, és lelkünkben e negatív érzelmek nem hagynak helyet a szeretetnek, ami egyetlen és legfőbb alapfeltétele a Törvényt tisztelő, Istennek tetsző életnek. Pedig Jézus arra is tanít minket ebben a könyvben, hogy semmi sem a miénk, sem a házunk, sem a családunk, szüleink, gyermekeink, földjeink, de még a testünk sem, mert mindezt csak kölcsön kaptuk (karmikus) feladatként erre az életre. S bajaink, problémáink is innen erednek. Így mondja Jézus: „Bajaitok mind onnan erednek, olyan dolgokból, ami nem rátok tartozik. Mert még az sem rátok tartozik, mit tart felőletek a világ. Rátok csak egyetlen dolog tartozik, a lelketek, és ne áldozzátok fel az örök életet, mulandó dolgokért.”

De mindenki megteremtheti magának itt a földön is az Isten országát, ahol végtelen nyugalom, boldogság, és béke honol, csak fel kell ismerni, meg kell érteni, és a mindennapi életünkben tudatosítanunk kell, hogy mindannyian Föld Anyánk és Mennyei Atyánk szeretett gyermekei vagyunk, vagyis Ő mindig bennünk van, és mi Őbenne vagyunk. A „tudatlanság" az, ami megbünteti a „bűnös életet", vagyis azt az embert, aki lépten, nyomon eladja magát a „Sátánnak", azoknak a sötét erőknek, amelyek gazdagságot, kényelmet, hírnevet, élvezeteket ígérnek, mind azt, amivel csábítani tudja, ki mire vágyik, mindenkit igénye szerint, és ad is, de ellentételként el fogja venni a hallásodat, látásodat, de mindenek előtt a lelkedet. És amikor már teljesen a „sátáni" erők rabszolgáivá váltál, elveszi az egészségedet, a lélegzetedet, a véredet, a csontjaidat, és végül az életed is, mind azt, amivel a Föld Anyánk születésed pillanatában olyan bőségesen megajándékozott, és amit te nem túl sokra becsültél, mert ugyebár „ingyen kaptad"! És amivel úgy gazdálkodtál, mint az Esszénus Béke Evangélium első könyvében a tékozló fiú, mert azt hitted, hogy Mennyei Atyád a végtelenségig fogja hitelezni adósságaidat, amik állandóan csak növekedtek, anélkül hogy a törlesztésre valaha is gondoltál volna. S amikor már teljesen belemerültél a Sátánnak tetsző életbe, akkor meg fogod tapasztalni, hogy mi is az igazi világvége! A lelkedet betöltő sötét, negatív érzelmek - amelyek garantáltan hozzád kötődnek - kivetülve a körülötted lévő világra.  S így kerülsz csöbörből, vödörbe, egyik sötét gödörből a másik még sötétebb undorítóbba, egyre mélyebbre, ahol már régen nem süt a Nap, a Hold sem világit, csak átláthatatlan fekete köd gomolyog.

Amikor már teljesen belegabalyodtál a szeretetlen emberi kapcsolatok labirintusába, a viták és veszekedések, gyűlölködés, hazudozás, bosszú útvesztőibe, a szülőkkel, testvérek-kel, gyerekekkel, „barátokkal", üzleti partnerekkel, kollégákkal, ismerősökkel, általában embertársaiddal, a körülötted lévő „szellemi lényekkel", és kapod a jogos vagy jogtalan, igazságtalan pofonokat azoktól, akik részéről legkevésbé vártad volna. S amikor már csak akkor érzed az életet elviselhetőnek, ha valamennyi (előbb kevés, majd egyre több!) alkohol vagy kábítószer van benned, és pénzen megvásárolt „jó barátok és szeretők" vesznek körül, akik mellett - ha kicsit is őszinte tudsz lenni önmagadhoz - mindig hiányérzeted van, a legszórakoztatóbb parti közben is, de különösen utána. Mert a szeretet az, ami hiányzik neked, hiába a gazdagság és luxus parafernáliája körülötted, mert a szeretetet semmilyen vagyonnal nem lehet megvásárolni. Ez hiányzik neked, és ezt az űrt a legdrágább ital sem enyhítheti, legfeljebb pillanatokra, amíg nem tudsz magadról.

Ez a világ vége, az a csapda, az a földi pokol, amit a vergődő szerencsétlen ember önmagának állított, és amibe tudatlanságából kifolyólag belezuhant, és óriásira felpumpált egója következtében képtelen felismerni, hogy önmagában keresse és találja meg a kiutat.

Csapdába estem, a csapda én vagyok, kiútért esedezem, a kiút is én vagyok." Ha az emberi kapcsolat alapja a Szeretet, akkor eltűnik a félelem. A fájdalom, a bánat, a depresszió, a bűntudat, és a félelem összes megnyilvánulása eltűnik, ha a tudat a pillanat szeretetére és békéjére gondol. Az igazi egészség és boldogság a megbocsátás. Ha nem ítélkezünk, és elengedjük a múltat, jövőnket is megszabadítjuk a félelemtől. "És bocsásd meg a mi bűneinket, miképpen mi is megbocsátunk az ellenünk vétkezőknek."               

Befejezésképpen hadd idézzem Az Esszénus Béke Evangélium első könyvének idevonatkozó, gyönyörű sorait:

"Mert a Mennyei Atya szeretete minden élőnek örök életet ad Isten országában. Mert a szeretet örök, a szeretet erősebb, mint a halál. Ha akár az emberek, akár az angyalok nyelvén beszélek, de nincs bennem szeretet, olyanná válok, mint a lélektelenül harsogó trombita vagy csengő cintányér. Habár megmondom mi lesz, és tudok minden titkokat, és az összes bölcsességet; és bár oly erős a hitem, mint a vihar, ami hegyeket képes elmozdítani, de nincs bennem szeretet, semmi vagyok. Ha szétosztom mindenemet a szegények között, hogy legyen mit enniük, ha Atyámtól kapott minden tüzemet odaadom nekik, de nincs bennem szeretet, semmi sem válik javamra. A szeretet türelmes, a szeretet jóságos. A szeretet nem irigy, nem gonoszkodik, nem ismer büszkeséget; se nem durva, se nem önző; nehezen háborodik fel, nem kárörvendő, nem élvezi az igazságtalanságot, de örül az igazságnak. A szeretet mindent véd, hisz és reménykedik, mindent elvisel, és soha sem merül ki. Mindenek, a nyelvek, a tudomány elenyésznek a szeretet mellett."

(E. B. Székely: Esszénus Béke Evangélium Második Könyv, Living Earth - Élő Föld Kft. 2008.)