Edmond Bordeaux Székely

Ez az ősi arámi kézirat feltárja Jézusnak a Nap, levegő, víz és élő táplálékok természetes gyógyerejével kapcsolatos tanításait, és fényt derít a korai kereszténység és az első és második századi esszénus közösségek értékrendjére és terminológiájára.

Három út vezet az Igazsághoz

Edmond Bordeaux Székely

"Az első út a tudaté, a második a természeté, a harmadik a múlt generációk felgyülemlett tapasztalatain alapszik, amit az adott kor nagy mesterműveinek formájában kapunk. Beláthatatlan idők óta az ember és az emberiség mindhárom utat követi. 

Az első Igazsághoz vezető utat, a tudat útját követték a nagy misztikusok. Úgy tekintették, hogy tudatunk a legközvetlenebbi realitás a számunkra, és hogy ez a kulcs az univer-zumhoz. Van valami, ami bennünk van, ami mi vagyunk. Az egyes korokon keresztül a misztikusok felfedezték, hogy az emberi tudat törvényei magukba foglalnak egy aspektust, amely nem található meg az anyagi világot uraló törvényekben… 

A misztikusok arra is rájöttek, hogy a tér, idő, és a súly mérései, amelyek érvényesek a természetben és az egész anyagi univerzumban, nem alkalmazhatók a tudatnál, ahol néha másodpercek óráknak tűnnek és órák perceknek. Tudatunk nem a térben létezik és ezért nem írható le térbeli mértékekkel. Saját idővel rendelkezik, ami nagyon gyakran időt-lenség, s így esetleges mértékek nem alkalmazhatók az ezen az úton elérhető Igazságra. A nagy misztikusok felfedezték, hogy az emberi tudat - amellett, hogy számunkra a legközvetlenebb és legbensőbb realitás - egyidejűleg a legközelebbi energia, harmónia és tudásforrás. Az az Igazsághoz vezető út, amely a tudaton keresztül halad, eredményezte az emberiség nagy tanításait, a nagy megérzéseket, és a nagy mesterműveket minden korban. Ilyen tehát az első út, amely az Igazsághoz vagy annak forrásához vezet, amint azt az esszénus hagyományok értik és értelmezik…  

Az említett utak közül a második a természet útja. Míg az első, a tudat útja, belülről indul és onnan hatol be a dolgok teljességébe, a második út az ellenkező irányt választja. Annak kezdőpontja a külső világ. Ez a tudósok útja, és minden korban tapasztalatokon és kísérleteken keresztül sokan követték az indukciós és dedukciós módszereket alkalmazva. A tudós, aki pontos kvantitatív mérésekkel dolgozik, mindent térben és időben mér, adataival létrehozza az összes lehetséges korrelációt. Csillagászati teleszkópjával behatol a kozmikus tér távoli zugaiba, a különböző naprendszerekbe és galaxisokba, a spektrál analízis segítségével meghatározza az egyes bolygók alkotó elemeit, és matematikai módszerekkel előre megállapítja az égitestek mozgását. A tudós az ok-okozat törvényét alkalmazva létrehozza az okok és hatásaik hosszú sorát, ami segít neki magyarázni és mérni az univerzumot, valamint az életet. 

De a tudós is, a misztikushoz hasonlóan, gyakran esik túlzásokba. A tudomány, miután átalakította az emberiség életét, és nagy értékeket hozott az ember számára, elmaradt a létezés, az élet, és az univerzum végső problémáira adandó teljesen kielégítő válaszokkal. A tudós hosszú ok-okozat lánca biztos minden részletében, de nem tud mit kezdeni a lánc végével. Nincs egy fix pont, amelyhez hozzáköthetné a lánc végét, és így a természeten és az anyagi világon keresztül az Igazsághoz vezető úton haladva, a tudós nem képes megválaszolni a minden dolgok kezdetével és végével kapcsolatos nagy és örök kérdéseket…  

Az Igazsághoz vezető harmadik út az elmúlt idők nagy gondolkodóinak bölcsessége, tudása és tapasztalata, amelyet a nagy tanítások továbbítottak hozzánk, a nagy szent könyvek vagy a szent írások, és a világirodalom nagy mesterműveinek formájában, ame-lyek együtt alkotják azt, amit manapság univerzális kultúrának neveznénk. Ezért tömören, a mi álláspontunk szerint az Igazság megközelítésének módja háromszorosan is ugyanaz: nevezetesen a tudaton, a természeten és a kultúrán keresztül visz a célhoz… 

Miután mindegyik nagymesternek tanításaiban alkalmazkodnia kellett hallgatóságának színvonalához, szükségesnek találták, hogy megfogalmazzák, mind exoterikus, mind ezote-rikus tanításaikat. Exoterikus közléseik a nép számára nagy általánosságban érthetőek voltak, és a különböző szabályok, formák és rituálék olyan kifejezésekben lettek megfogalmazva, amelyek megfeleltek az adott nép és kor alapvető szükségleteinek. Ezzel párhuzamosan, az ezoterikus tanítások a korokat részben mint írott, részben mint íratlan hagyományok élték túl, minden formától, rituálétól, szabálytól és dogmától mentesen, s azokat minden korszakban csak egy szűk kisebbség tartotta életben és gyakorolta. 

Az Igazság értelmezésének ezen szellemében adjuk közre az Esszénus Béke Evangélium Második Könyvét. Elutasítván a szó szerinti és tisztán tudományos értelmezés dogmatikus módszereit, valamint a szimbolisták túlzásait is. Igyekszünk az Esszénus Béke Evangélium Második Könyvét lefordítani saját tudatunk és a természet fényében, az esszénusok nagy hagyományaival összhangban, akiknek közösségéhez a Holttengeri Tekercsek szerzői maguk is tartoznak..." 

(E. B. Székely: Esszénus Béke Evangélium Második Könyv -  Living Earth - Élő Föld Kft. 2008.)