A toll erősebb a kardnál

– könyveim betörnek az öt kontinensre

„Mindig is az egyik kedvenc idézetem volt, hogy „a szabadság ára az örökkévaló éberség”, és mindenkor szerettem volna abban a pozícióban lenni, hogy megőrizzem a könyveim tisztaságát és hitelességét. Szerettem volna, hogy a befejező rész összefoglalja a könyv tartalmát, és ellenőrizni akartam a szerzői jogokat. Nem voltam érdekelt abban, hogy a könyveimet reklámozzák a könyvklubokban, televíziós beszélgető műsorokban (talk shows), vagy a puha fedelű könyvek között a szupermarketek állványain. Ez azt jelentené, hogy be kellene kapcsolódnom az üzleti életbe, és ez az a valami, amit nagyon nem szerettem volna, és nem is teszek soha többé. Eszem ágában sincs, hogy a könyveim tulajdonjogát bármilyen kereskedelmi kiadónak eladjam, miután azt akartam, hogy azok az Esszénus Világmozgalom részei legyenek. . .”

„Nem kérdéses, hogy az esszénus mozgalom, amit 1923-ban diákként indítottam el, 1976-ban egy világmozgalommá nőtte ki magát. Az Esszénus Béke Evangélium című kis könyv indította el az egészet, és az elmúlt ötven év alatt minden kereskedelmi reklám nélkül 275.000-nél több példány (napjainkban már több millió!) kelt el egyedül az Egyesült Államokban, és megszámlálhatatlan példány a brit nemzetközösségben. Ezen felül, a további hetven könyvemet is forgalmazták a világ minden táján, és egyre növekvőbb számban.     

Még a régi Esszénus Szemlénknek is, amit először 35 évvel ezelőtt tettem közzé Rancho La Puertán, 1976-ban szintén meg volt a reinkarnációja. Hogy hűséges legyek a hagyományainkhoz, a negyedévente megjelenő új Esszénus Út című hírlevelünk is ugyanabban a formátumban készült. És mivel ez az egész, az Esszénus mozgalom tükre, azt gondolom, hogy egy jó ötlet lesz, ha itt is közzéteszünk néhány érdekes oldalt...” 

 

Dr. Edmond Bordeaux Székely bevezető előadása az Aldous Huxley szimpóziumon az „emberi potenciálról
(Rancho La Puerta, 1960.)

"…több dolog van mennyben és földön,
Horació, mint amiről a te filozófiád
álmodik
…"

                          – Shakespeare, Hamlet, Act I, Színhely V.

"A kortárs parapszichológiai kutatások bebizonyították, hogy az emberi potenciál (képességek) sokkal csodálatosabb, mint a legbonyolultabb korszerű számítógépek. Mindenféle eddig titokzatos jelenség, amelyeket Josephus, Philó és Plinius szerint az ókori esszénusok gyakoroltak, ismét napvilágra kerülnek, mint például a jövőbe látás (jóslás), a paranormális jelenségek (a távoli és mérhetetlen múlt ismerete), a tisztánlátás, a telepátia, a lelki-gyógyítás, a jelenések, a reinkarnáció stb.

A dinamikus emberi test-elme komplexum korrelatív kölcsönhatásainak kombinációi és permutációi; a korlátlan kapacitású titokzatos agy, melynek kevesebb, mint 10%-át használjuk; a neuronok nem kevésbé titokzatos többoldalú funkciói; az információ- és memóriavezető hullámok és a korrelatív bioelektrokémiai változások; az agy-elme komplexum megsokszorozódó képességei és a korrelatív bioelektrokémiai változások; valamint a korrelatív adaptív kölcsönhatás e belső kozmosz és a környező, még csak részben feltárt, velünk született képességek között, anélkül, hogy megemlítenénk ezeknek az erőknek a párhuzamosságában a homo sapiens által is létrehozott pluszt, amelyet egyetemes kultúrának nevezünk; mindezek az emberi potenciál elképzelhetetlenül hatalmas horizontjai felé vezetnek minket, amelyeket az ősi esszénusok fedeztek fel és használtak réges-régen.

És mégis, ha körülnézünk a minket minden oldalról körülvevő sötét erőkre: háborúk, járványok, éhínség, társadalmi igazságtalanságok, elkerülhetetlenül arra a következtetésre kell jutnunk, hogy az emberi lehetőségek hatalmas elpazarlásával állunk szemben. Nem kerülhetjük el, hogy rendkívül sürgető szükség van az esszénus tanítások terjesztésére és alkalmazására, az Ember, a Természet és a Kultúra fennmaradásáért. Fel kell ismernünk, hogy a hatalmas emberi potenciál szempontjából a mi történelmünk csak egy jelentéktelen kis szakasza a homo sapiens óriási zarándokútjának. Mielőtt a nagy katasztrófa utolér bennünket –, melyet úgy lehetne definiálni, mint a mi nem megfelelően és eredménytelenül kihasznált lehetőségeink egyenes következményeit –, még előtte, a hatalmas új távlatok fölött, egy nagyobb fokú, szélesebb látókört kell megvalósítanunk a multilaterális (többoldalú) agyműködés irányítása mellett, annak teljes kihasználtsági kapacitásáig. Az esszénusok legmélyebb meggyőződése évezredeken keresztül az volt, hogy a világegyetem legösszetettebb lényét, az emberi agyat nem szabad rabul ejteni és anyagi triviális dolgok termelésére és fogyasztására redukálni, amelyek többsége káros és a legjobb esetben is felesleges, figyelmen kívül hagyva ennek eredményeként egyéni fejlődésünket és szellemi gazdagodásunkat. Az ősi esszénusok tanítása szerint az energia, a harmónia és a tudás minden forrását ki fogjuk használni, hogy kiteljesítsük az emberi potenciált, és hozzájáruljunk egy összehasonlíthatatlanul magasabb rendű társadalmi rend kialakításához, amely az emberi potenciál egyre magasabb fokú egyéni fejlődése által létrehozott, újonnan megtalált és elterjedt magasabb tudatosságon alapul.

Az egyetemes szenvedés okai, amelyeket Buddha a „Tizenhat irgalmasságban” (lásd, Utazás az ezer meditáción keresztül című könyvemet) leírt, nem különböznek a maiaktól: háborúk, gyilkosságok, bűncselekmények, csalás, a pénzért és hatalomért való küzdelem, a levegő, a víz és a föld szennyezése vagyis a környezetszennyezés, természeti erőforrásaink pazarlása, amit a kapzsiság és a vágy vezérel; erőszak, intolerancia, előítéletek és üldözés. A szenvedés óceánja, amelyet Buddha 2500 évvel ezelőtt oly ékesszólóan leírt, az emberiség nagy többsége számára ma is ugyanaz: nyomorúság, szegénység, betegség, félelem, és a rabszolgaság minden formája: politikai, gazdasági, vallási és faji, mind-mind az emberiséget gyötri ma is, úgy, mint Buddha idejében.

Ma, intézményesített, szervezett formájában, távol a Mester eredeti, nyilvánvaló tisztaságától és egyszerűségétől, aki bolygónk történetének egyik legnagyobb spirituális óriása volt, a Buddhizmusnak több követője van, mint bármely más vallásnak. A magasztos tanítás örökérvényű és életerős, de Romain Rolland őszinte szavaival élve, a szervezet az eszme halála.

Most, hogy az öt kontinensen egy hasonlóan magasztos, de többoldalú esszénus reneszánsz van kialakulóban, megtanuljuk a leckéinket, és meg fogjuk érteni, hogy az egész, az azt alkotó atomok helyzetétől függ. Ezért kerüljük el egy óriási szervezet veszélyeit és helyette kezdjük el ezekkel az atomokkal felépíteni önmagunkat, és hagyjuk, hogy saját spirituális feltámadásunk fordítsa le az egyre növekvő emberi potenciálunkat, mindennapi életünk optimális gyakorlataira.

Miután felismertük az esszénus Életfa dinamikus koncepcióját, lépjünk rá a Reggeli és Esti Egyesülések ösvényére a természeti és spirituális erőkkel, hogy kifejlesszük teljes potenciálunk központjait, és kiteljesítsük életünket az esszénusok Hétszeres Békéjének mindent átfogó
panorámájában, az Esszénus Egyéni Leltár által vezérelve, amely a gyakorlati útmutató az Ember Testvériségének, a Természet Anyaságának és az Isten Atyaságának Királysága felé, megpróbálva inspirálni az embert és az emberiséget, hogy lépjen arra az útra, amely egyre magasabbra és
 magasabbra vezet, egy véget nem érő úton a Mennyek Országa felé a Földön."

(E. B. SzékelyA Nagy Kísérlet, A halál legyőzése, Living Earth – Élő Föld Kft. kiadás előtt.)