Esszénus Béke Evangélium IV.

A SZENT FOLYAMOK

„A legbelsőbb körbe jöttél, a misztériumok misztériumába, amely már akkor is ősrégi volt, amikor Énok atyánk még fiatalon vándorolt a Földön. Körbe-körbe jártál sok éves utadon, mindig az igazak ösvényén, a Szent Törvénynek és a Testvériség szent fogadalmainak megfelelően élvén, szent templommá tetted testedet, ahol a Mennyei Atyád Angyalai lakoznak. Számos éve, hogy megosztod napjaidat a Föld Anya Angyalaival és éjszakánként a Mennyei Atya karjaiban pihensz, miközben az Ő ismeretlen Angyalai tanítanak. Megtanultad, hogy az Ember Fiának hét törvénye van, az Angyaloknak három és Istennek egyetlen Egy. Most meg fogod ismerni az Angyalok három törvényét, a három Szent Folyam misztériumát, és azt az ősi utat, amely keresztezi azokat. Így fogsz fürdeni a Mennyei Fényben, és végül íme, a misztériumok misztériumának kinyilatkoztatása: az Isten Törvénye, ami Egy.

– Most, a Nap felkelte előtti órában, éppen azelőtt, hogy a Föld Anya Angyalai életet lehelnek a még alvó földbe, akkor tudsz belépni az Élet Szent Folyamába. A te Fa Testvéred az, aki őrzi ennek a Szent Folyamnak Misztériumát, és ez az a Fa Testvéred, akit te megölelsz gondolatban, amint üdvözlésképpen átöleled őt tóparti sétáid során. És akkor te eggyé válsz a fával, mert az idők kezdetén mi mindannyian így osztoztunk az Élet Szent Folyamának összes áldásában, amely minden teremtés forrása volt. És amint átöleled Fa Testvéredet, az Élet Szent Folyamának ereje tölti be egész testedet és remegni fogsz hatalmát érezvén…

„– És amikor a Nap már magasan jár az égen, akkor fogod keresni a Hangok Szent Folyamát. A déli hőségben minden teremtmény nyugalmat keres az árnyékban; a Föld Anya Angyalai is elcsendesednek kissé. Akkor majd megnyílik füled a Hangok Szent Folyama számára; mert az csak csöndben hallható. Gondolj a folyókra, amelyek a hirtelen ránk törő viharok után születnek, és a vizek zúgó, morajló hangjára, amint rohanva törnek utat maguknak. Bizony, ez az Isten hangja, ha ráismernétek. Mert amint írva vagyon: “Kezdetben vala a Hang, és a Hang vala Istennél, és a Hang Isten volt”. Bizony mondom néktek amikor megszületünk, akkor úgy lépünk a világba, hogy fülünkbe cseng az Isten hangja, meg az egek óriási kórusának gyönyörű éneke is, és a Csillagok szent zsoltárai, amint végtelen köreiket járják. A Hangok Szent Folyama az, amely által járja a csillagos égboltot és a Mennyei Atya végtelen királyságát…

„És amikor az éj sötétje szelíden lezárja a Föld Anya Angyalainak szemét, akkor fogtok ti is aludni, hogy szellemetek egyesülhessen a Mennyei Atya ismeretlen Angyalaival. És az elalvás előtti pillanatokban gondoljatok a ragyogó és nagyszerű csillagokra, a fehér, fényes, messzire tündöklő csillagokra. Mert elalvás előtt olyanok a gondolataitok, mint a mesteríjász nyila, aki oda küldi azt, ahová csak akarja. Legyenek gondolataitok elalvásotok előtt a csillagokkal, mert a csillagok a Fény, a Mennyei Atya tündöklő Fénye, egy csodálatos Fény, amely ezer napnál is ezerszerte ragyogóbb. Lépjetek be a Fény Szent Folyamába, hogy a halál béklyóitól örökre megszabadulhassatok és elszakadhassatok földi kötelékeitektől, és a Fény Szent Folyamába felemelkedhessetek a Csillagok lángoló sugárzásán keresztül Mennyei Atya végtelen királyságába…”