Történetek

Hatásos érv a vegetarianizmus mellett

A vegetarianizmus ügyének mindig megvoltak a maga bajnokai, és érvei, amelyek nagyon lelkesek és hatásosak voltak, habár a nagyközönség nem mindig fogadta el őket. A vegetáriánus erkölcsi világképet legjobban George Bernard Shaw összegezte, amikor leveleihez ezt az utóiratot illesztette: „Legyetek kedvesek az állatokhoz, ne egyétek meg őket!”

Mindazon által, a vegetarianizmus terjesztéséért küzdők kitűnő egészsége dacára, valamint a hús nélküli táplálkozásra vonatkozó pozitív tanúvallomások ellenére, amik az összes főbb vallások írásaiban megtalálhatók, határozottan úgy érezzük, hogy a vegetarianizmus etikai oldala személyes kérdés kell, hogy maradjon. Egy állat leölése, azért, hogy húsát elfogyassza, egyik emberben bűntudatot, míg a másik emberben éhséget okoz. A demokrácia alapelveivel ellenkezik, hogy erkölcsi elveket kényszerítsünk másokra; ha az nem valakinek mélyen átérzett személyi meggyőződéséből ered, akkor az már úgyis csak egy haszontalan moralizálás.

Azonban van a vegetarianizmusnak egy másik létező oldala is, nem a hit halvány árnyékában, hanem a tudósok laboratóriumának ragyogó fényében. Egyszerű, tudományos tény, hogy napjaink ételfogyasztásának legnagyobb veszélye, a világ legnagyobb gyilkosa a szívbetegség szempontjából az állati zsiradékok és a finomított szénhidrátok. A tudományosan folytatatott vegetáriánus táplálkozás (ami magába foglalja a fehérjékre, vitaminokra, ásványi elemekre, enzimekre, a megfelelő fajta zsiradékokra és szénhidrátokra vonatkozó összes alapszükségletet) vitathatatlanul meghosszabbítja az életet, fokozza az életerőt és növeli a betegséggel szembeni ellenállást. Normális anyagcsere mellett nincs betegség, és a normális anyagcsere pedig a tudományos vegetarianizmus alapelveinek megtartásával érhető el. Ilyen egyszerű az egész.

Rancho La Puertán, Észak Amerika legnagyobb gyógyüdülőjében, 30 évig kísérhettem figyelemmel több, mint 120 000 vendéget, akiknek egészsége javult, és fenntartották a betegségekkel szembeni ellenálló képességüket a tudományos vegetarianizmus alapelveit követve. Nem kérdeztem hogyan éreznek a vegetarianizmus etikája felől: fontosabb volt életük meghosszabbítása, és egészségük visszaállítása, hogy több idejük maradjon filozofálásra. Most át szeretném adni ezt a kis könyvet, hogy bemutassam a jobb egészség és hosszabb élet érdekében folytatott étkezés tudományát annak az olvasónak, aki sosem látogatta meg Rancho La Puertát. A módszerek tudományos alapokon állnak és eredményesek…”