Aranyosrákosi Székely Sándor
(1797 - 1852)
A XIX. sz. neves irodalmárai sorába tartozik Aranyosrákosi Székely Sándor, Kolozsvár unitárius püspöke. Erdélyi művelt unitárius papi család fiaként, 1797. szeptember 18-án született. Latinul, görögül még az apjától tanult, és a jó erdélyi iskolákban lett otthonos az ókori költészetben és történelmi irodalomban. Diákkora óta verselt, idősebb költőtársai közül, főleg Berzsenyi pátosza és Kisfaludy Sándor regevilága ragadta el. Papnak és tanárnak készült, mint elődei nemzedékek óta, s mert kitűnő tanuló volt, ösztöndíjjal mehetett a bécsi egyetemre.
Már otthon is tudott németül, ezt a tudást Bécsben úgy tökéletesítette, amíg tanár volt, nemcsak hittant, és történelmet, hanem német nyelvet is tanított. 1830-ban a Dombói zsinat igazgatónak választja, s így hármas hivatalt tölt be: papit, tanárit és igazgatóit. 1823 májusában házasságot köt Csipkés Erzsébettel, aki házasságuk harmadik évében elhalálozik. Második feleségével, Köpeczi Nagy Rozáliával 1828 júliusában lép frigyre, de hét év múlva ismét özvegyen marad. Mindkét felesége méltó segítőtársa volt.
1832. augusztus 23-i Nyárád Szentlászlói zsinat Kolozsvárra rendeli, ahol a főgimnáziumban a történelem és a hittan tanításával bízzák meg. Székely Sándor lelkiismeretes tanár, a tanulóifjúság részéről nagy tiszteletnek örvend. Az elsők között van, aki a diákjainak, kézikönyvi használatra, magyar nyelven, korszerű tankönyvet ír.
Családi életében - kolozsvári tanársága idején - 1835-ben áll be újabb változás, amikor házasságot köt Hincs Zsuzsannával. E házasságból születő két fia még csecsemőkorban elhalálozik, harmadik fia, Ádám, Kolozsváron lesz levéltáros. (Õ Székely professzor édesapja.)
Székely Sándort 1830-ban az egyház főjegyzőjének választják. E tisztségében leginkább említésre méltó munkássága az egyházi énekeskönyv 63 énekének átdolgozása. A szerkesztés munkáját a régi énekeskönyv alapján nagy gonddal, több régi éneket elhagyva és újakat felvéve végzi. A munka költői formáját és eszmei tartalmát tekintve, magasan felette áll a korábbi öt kiadásnak. A könyvet prózában nyomják ki, és csak a Főtanács közbelépésére jelenik meg verses formában.
Bár a köztudatban Aranyosrákosi Székely Sándor, mint Vörösmarty "előfutára" válik ismertté, azonban tudni kell róla, hogy Ő, a XIX. sz. egyháztörténelmének sokoldalú és meghatározó szereplője. Nevéhez fűződik, az 1848. évi XX. tc.-nek az Unitárius Egyházat az egész Magyarország területén törvényesítő határozata és a rendszeres lelkészképzés alapjainak megvetése. De nemcsak, mint püspök, hanem mint irodalmár is a kor nagyjai közé küzdi föl magát. Ismertek diákkori versei, ódái, szonettjei, idilljei, emlékkönyvbe írt versei és később, történelmi munkái.
Ismert eposza a még Bécsben íródó (1822) Székelyek Erdélyben. Ebben a művészien tömör, gördülékenyen verselt, érdekes cselekményű, hároménekes hőskölteményben jelent meg először az ősmagyar isten, Haddúr, akit attól a pillanattól kezdve, hogy olvasható volt, költők és olvasók azonnal elfogadtak hiteles magyar nemzeti Zeusznak, Jupiternek, Wotannak. Egy évvel később Czuczor, és két évvel később Vörösmarty már úgy ír róla, mint aki mindig is volt, s máig is akadnak kevéssé tájékozott olvasók, akik azt hiszik, Árpád honfoglaló népének ez a Haddúr volt a főistene. Pedig ezt Székely Sándor találta ki Bécsben, ahol éppen egyetemi hallgató volt. Miután nemcsak patrióta, hanem lokálpatrióta is, ezért az eposzában, a magyar őstörténet székely őstörténetté alakult. S minthogy középkori krónikáink óta Attila hajdani hunjait a magyarok elődeinek hisszük, illetve a magyarokat a rettegett hunok jogutódainak - tehát a legegyszerűbb, a legkézenfekvőbb elgondolás volt, hogy megtegye a székelyek őseit a felbomló Attila-féle birodalom végső maradékának, akik Attila legkisebbik fia, Irnák (vagy mesenevén: Csaba) vezetésével mitikus harcok közepette hazát találnak Erdélyben.
Ehhez most már csak istenek kellettek, amolyan jó hangzású, pogány istenek, harcos néphez illő istenek. Kitalált tehát egy megfelelő jóságos, segítő hadistent, s elnevezte Haddúrnak. De a hexameter ritmikájába jobban belefért, ha két d-vel Haddúrnak írja. És szükséges volt, még egy megfelelő ellenfél is, egy gonosz isten. S minthogy Székelyföldön a felettébb kellemetlen északi szelet nemerének nevezik, ő Nemerének nevezte el Haddúr isteni ellenfelét. Aki mesélni tud, és könnyen versel, most már meg is írhatja a nagyon is várt, aktuális eposzt: Haddúr segíti, Nemere akadályozza Irnák népének harcait az Erdélyben lakozó dákok ellen. S minthogy a költő még mesélőnek is jó volt, belekevert egy kis népmesei világot, kitalált egy nélkülözhetetlen szerelmi történetet és a sikeres honfoglalást idillivé tevő szerelmi happy endet.
A székelyek Erdélyben a legjobban megírt hexameteres romantikus eposzaink közé tartozik, bár a nyomában ugyancsak megzendült a magyar Parnasszus. Alighanem nem is ezer-, hanem tíz ezerszámra írták a következő emberöltőkben a honfoglalást és Hadúrt idéző magyar hexametereket. Csakhogy Vörösmarty fénye mellett a többi mind elhomályosult, a kezdeményező és a legtöbbjüknél jobban mesélő és fegyelmezettebben szerkesztő Aranyosrákosi Székely Sándor is.
Három történelmi jellegű munkája is ismert: Az unitária vallás története Erdélyben (1839), a Világtörténelem Ditmár szerint (1844) és az Erdélyország történetei (1845). A történelmi események jobb megismerését célzó munkái az Erdélyi Múzeumban (1816) és a Koszorúban (1826) jelentek meg.
Azonban az egyházi pályafutása lassanként elvonta őt az irodalomtól. Egyre magasabb iskolai és egyházi rangok után végül is 1847-ben õ lett az unitárius egyház püspöke: egyházszervezési munkák mellett írt egy teológiai, egyházi éneket, amelyet máig is énekelnek az unitárius templomokban. Nem volt hosszú életű, végső éveiben a szabadságharc bukása után fő feladatának tudta a hívek lelki békéjének őrzését az általános gyász közepette, ezért utazott télen-nyáron faluról-falura. 1852 telén Marosszentkirályon, egy hivatalos látogatásáról hazatérőben, meghűlt, tüdőgyulladást kapott, és 55 éves korában meghalt. A kolozsvári Demeter-kertben helyezték örök nyugovóra.
Professzor Edmond Bordeaux Székelynek volt honnan örökölnie géniuszi tehetségét.
(A kivonat, Kelemen Miklós: Aranyosrákosi Székely Sándorról összeállított tanulmányából készült.) (Dr. Szentesy E. András: A túlélés titka I. Living Earth Élő Föld, 2006.)
Facebook
Youtube
Instagram